Londoni Tandori 3. – 1997. szeptember 6-16.

04:00:50 – 04:02:44 Ez ma ennek a filmnek a búcsúnapja. Furcsa dolog, hogy felnézek a kis állomásra, és ide érkeztem én kilenc éve. Eltelt kilenc év, megérkeztem ide, és elmentem a szállodámba. Az már nem is áll, lebontották. Megvan Virginia Woolfnak a kávéháza, én Virginia Woolfot fordítottam. Hirtelen nagyon sűrű környék lett, és most is megragadnak az emlékek.

Ez a filmünk búcsúnapja, mégis olyan furcsa, hogy ez az a kis metrómegálló, ahova én Londonba kilenc évvel ezelőtt megérkeztem. Akkor minden új volt és eléggé meg voltam illetődve. Elfoglaltam aztán a csőszobámat a szállodában. A helyzet az, hogy a környék felfedezésére indultam. Rögtön láttam, hogy itt van Virginia Woolfnak, a nagy írónőnek kedvenc kávéháza és én őt sokszor fordítottam.

04:04:11 – 04:10:48 Kora reggel van, dolgoztam egy kicsit, aztán filmezünk. Aztán a helyszínen mit látok? Csibehúr, tyúkhúr, a madarak kedvenc eledele. Itt egy lóversenyiroda. Persze még zárva, és nem lehet vele mást csinálni, csak filmezni, de az sem kevés. Azt lehet csinálni, hogy eszembe jutnak az én emlékeim. Ez mind arrafelé van, ahol én sokat laktam. Itt van a kis metrómegálló. Megérkeztem ide és felfedeztem ezeket a dolgokat. Kedvenc élelmiszerboltom, ha már élelmiszer. A verebek hozták a lovakat tulajdonképpen 1979-ben. Ez érdekes volt, hogy én ötvenéves voltam, mikor először jutottam ki Bécsbe és ott is szépen lefordítottam egy nap az adagomat, meg megnéztem a múzeumokat, meg sétáltam. Mit lehet még csinálni? Kimentem az ügetőre. Én életemben nem foglalkoztam lovakkal, eszembe se jutott a dolog. Az ügetőn egyszer csak látom, hogy csinálják ezt. Egy nagy autó kijön a pályára, szétnyitja a fehér szárnyait, az a startautó, rajtoltató autó. Mögötte felsorakoznak a kocsik, a hajtók, a lovak. Az én Szpéró madaram, mikor meghalt, mind a két szárnya kifehéredett. Olyan öreg volt, nem volt benne festék. Elöntötte a szememet a könny egy kicsikét, a fehér autó két szárnya… Na, mondom, Szpéró üzente, hogy foglalkozzam a lovakkal.

Érdekes, mikor Angliába érkeztem, megint csak összefüggött a lóversennyel a repülés. Én azt sem tudtam, hova megyek ki, véletlenül kimentem a legnagyobb gátverseny színhelyére Cheltenhambe. Először voltam ott, húszezer ember, én nem tudtam akkor még fogadni, inkább csak az ír sört kultiváltam. Gondolatban megtettem valami olyan lovat, amelyiknek fehér volt a neve, vagy valami, és az nyert huszonhatból. Na, gondoltam, akkor ezzel valamit lehet kezdeni. Kicsit fontoskodva úgy hozzáláttam, és ha most visszagondolok a szép élményeimre és emlékeimre, egyik leggyönyörűbb volt ez az Éjszaka Műszak nevű apamén, akinek a fiát, Nessun Dormát fogadtam, amikor Szpéró halálának évfordulója volt, meg fordítgattam a szállodámban.

Most, hogy kijövök ide, mit látok? Ugyanennek az apaménnek fut egy Éjféli Lady, Midnight Lady nevű lova. Na, ezt megpróbálom az emlékek kedvéért. Nem ilyen egyszerű dolog ez a lófogadás, úgyhogy jót bukfenceztem vele. De én egy fontban játszom általában, egy fontban játszom. Elvesztettem, akkor egy kicsit megnyomott. Midnight Lady nem jött be, de ugyanabban az évben, amikor ez az emlékezetes piros gyertyás Omar Khayam fordításom volt, meg a Nessun Dorma, volt a derbin egy…

Volt a derbin egy Tenbie nevű ló, akivel csúnyát bukfenceztem. Hát mit látok most, Tenbienek fut a lánya. Úgy hívták őt: Mijana. Tegyük meg Mijanát, és a Tenbie négy évvel ezelőttről fizetett nekem. Szóval én kicsikét a szavakat is keresem, a neveket a lóversenyben, és így aztán még nehezebb vagy könnyebb, ezt nem tudom. A mai napra elhatároztuk például, hogy elmegyünk a Citybe forgatni. Tegnap, amikor végeztünk a forgatással és még nem mentem haza népmesét fordítani, bementem az irodára. Mit látok, fut egy City Honours – City Becsülete vagy valami ilyesmi nevű ló. Egyből megtettem. Nagy izgalmak közepette, jócskán lemaradva először, de hatalmas hajrával és orrhosszal nyert. Én ezeket a dolgokat nagyon szeretem.

Persze vannak botrányok is, amikor az ember jócskán melléfog. Odahaza nekünk a feleségemmel huszonhét éve van egy kártyabajnokságunk. Ezt két ligában játsszuk, húsz klub van. Mi képviseljük ezeket a klubokat. Nagy versenyzők, nagymenők vannak. Francia kaszinónak hívják ezt a játékot. Két ember játssza, kis hazárdjáték, persze nem pénzben. Futott tegnap egy Casino King – Kaszinó Király nevű ló. Hú, hát nem látok a szememtől. Mindenféle favoritot megtettem aznap jól, rosszul, csak a Casino Kinget nem. Egy olyan gyönyörűt nyert, 8/1-et – ez azt jelenti, hogy 1 fontomra 8-at lehetett volna nyerni. Nem baj, ezt aztán kiigazítottam, korrigáltam, mert van a Samu nevű verebünk, ki ne tudná, és volt egy Sam Rocket – Samu Rakéta nevű ló, vele aztán visszanyertem, amit kellett. Remegve az izgalomtól mentem haza, hogy na, ez is megvolt. Megvan a null-szaldó vagy esetleg négy-öt font plusz. Vettem egy üveg bort a fordításhoz, szépen bevetettem magam a kis szobámba, lefordítottam az adagot, három-négy oldalt. Még volt időm este, lementem, cigiztem egyet. Reggel, amikor felkelek, még nem lehet gépelni a szállodában, mert én ugyan elkezdeném hatkor a munkát, de akkor leszaladok a trafikba, megveszem a szent újságot, ugye, a Sporting Life-t, majd erről még mesélek, és akkor indulhat a nap.

Az egész lóverseny úgy kezdődött, hogy kint voltam Bécsben. Érdekes módon ötven éves koromban jutottam ki először és ott is megcsináltam szépen egy nap a műfordítás adagomat, megnéztem a múzeumokat, mindenfélét elintéztem.

Megnéztem a várost, most mit lehet csinálni? Eszembe nem jutott volna, hogy én lovakkal fogok valaha is foglalkozni. Kimentem az ügetőre, eszik-isszák, nem tudtam. Amit láttam az, hogy a start előtt egy nagy autó kifut, fehér szárnyai vannak, ez a startautó. Ott sorakoznak mögötte a lovak. Fehér volt az autó két szárnya. Az én Szpéró madaram, mikor meghalt, már olyan öreg volt, hogy az ő szárnyai is kifehéredtek. Na, akkor kicsit úgy elfutotta a szememet a hályog, és azt mondtam, na akkor, öcsi, próbáljuk meg ezt a dolgot, és így indult a ló.

04:12:45 – 04:14:25 London egyik legkedvesebb sarka ez, egy kis tér a templomtoronnyal. Gyakran sétáltam itt, ha erre laktam és erről az emlékek jutnak az eszembe. Furcsa volt tegnap este, hogy készülődtem a búcsúnapunkra, kinéztem az ablakomon és valami egészen különleges alakzatokat láttam. Ezek hegyek lennének? Hát London környékén nincsenek ilyen csúcsos hegyek. Házak? Aztán ma, ahogy felvirradt, megint kinéztem és nem voltak ott. Ilyenek az emlékek. Most egy rejtély, várom a mai estét, hogy mi van? Talán ilyen alkat vagyok én, hogy ami egyszer volt az életemben, azt szeretném, ha mindig lenne, egy darabig.

Itt van ez a tér, itt lakott egy időben az Anonymus. Úgy hívtam, egy csavargó volt. Hatalmas, halvány rózsaszín takaróval volt leborítva, körülötte hatvan szatyor. Nagyon aggresszív volt, nem engedett senkit a közelébe. Olyan volt, mint a Városligetben az Anonymus szobor. Ő is eltűnt. Megvan a templom, megvannak a fejemben az emlékek. Felvettem a mai nap tiszteletére a feleségem színeit. Ezt úgy nevezem, ez egy írországi pulóver, onnan hozta nekem, a kék meg a fekete. Arra gondolok, hogy a dolgok meg az események, az emlékek túlélik a romantikájukat. A romantikájuk elmúlik, de mi továbbra is emlékezünk rájuk. Ilyen nekem ez a London is. Azt tudom mondani, mint minden napomról, meg az egészről, nem jó, de jobb híján a legjobb. Ez fejezheti be a filmet…

04:17:24 – 04:18:11 Most úgy, mintha minden együtt volna az én számomra. London egyik legkedvesebb zuga ez nekem, a kis mártír Szent György templommal, a sarki kocsmával és némi napsütéssel. Ez érdekes pad, ahol ülök, nem is hittem volna, hogy idekerülök. Évekkel ezelőtt egy csavargó lakott ezen a padon. Lakott szabály szerint. Úgy hívtam őt, hogy Anonymus, mert olyan volt, mint Anonymus szobra a mi Városligetünkben. Le volt takarva pokrócokkal, és nem engedett senkit a közelébe. Valahogy eltűnt, és most érdekes módon én ülök itt, ha nem is egészen, mint csavargó… A kedvenc ír pulóveremben, amit a feleségem hozott, és nadrágokból varrt kabátomban, persze a zsokésapkámban, és itt mindjárt a lovakról lesz szó. Nézegetem ezt az újságot.

04:18:23 – 04:21:57 Számomra bűvöletes volt, mikor megláttam, hogy egy negyvennyolc oldalas Times méretű lap az egyik angliai lóújság. A másik az, ha jól tudom dubaji tulajdonban van, Mohamed sejk, Dubaj uralkodója, aki a fivéreivel és leszármazottaival együtt az angol lósport egyik szponzora, mint ahogy rengeteg az arab érdekeltség. Meg se lenne Anglia lósportja nélkülük. Mondom, a másik újság az ő tulajdonában van, de ez az én kedvenc lapom. Ennek az újságírói nagyon kitűnő pofák, legtöbbjük Oxfordban, Cambridge-ben volt professzor.

Angliában az egész lósport más dimenziójú, mint Magyarországon. Mást értünk alatta. Unták már a tanítást, például egyiküket ismerem is. A könyvében is megírta, hogy unta kicsit azt, hogy arról tart előadást, hogy hogyan kellett volna megszüntetni a szegénységet a XIX. században, és délután meg nyilvánvalóan a lópályán ő maga azt valósítja meg, hogy hogyan kellene a szegénységet megteremteni a XX. században. Vagyis jól leégett sokszor. Azután elment oda, ahol magafajtájú emberek dolgoznak. A Tower Bridge-en kicsit túl, ott van a Canary Wharf, ott van egy nagy üvegpalota, ott van az ő szerkesztőségük. Nagyon előnyös, hogy törhetetlen üvegből van az ablak, mert ha nagyokat vesztenek, akkor nem tudnak kiugrani a mélybe. A másik jó dolog, egész napjukat a maguk társaságában eltölteni, akik ugyanazzal foglalkoznak, ugyanaz iránt érdeklődnek, nagy vagányok és ragyogó újságírók. Például egyikük azzal büszkélkedik itt az első oldalon, hogy tegnap egy 25/1-es tippje bejött neki. Huszonötszöröst fizetett. Az első oldalon vannak a színes cikkek, meg a mai napnak a várható futamai, mert télen sokszor elmaradnak, eláztatja őket az eső. Aztán belül hosszú-hosszú oldalakon át, képes oldalak ezek, az esélyek latolgatása.

Ma van például a doncasteri Saint Leger verseny, az őszi hosszú távú versenyek közül a legjelentősebb. Minden évben, minden országban öt úgynevezett klasszikus verseny van. Kettő tavasszal, kettő aztán a derbi a kancáknak meg méneknek, és ez a Saint Leger, kétezer-nyolcszáz méteres, ez pont ma lesz. Roppant érdekes a mai lap, mert az egyik legnagyobb angol zsoké, Pat Eddery ma elérheti élete négyezredik győzelmét, és ilyet még egyelőre csak két zsoké ért el rajta kívül. Pont ebben a Saint Legerben a Pat Eddery és pont egy Silver Patriarch, még rímel is, az én írói fantáziámnak érdekes, hogy két darab Pat, de ez nekik is érdekes. Aztán a lap tartalmazza a versenyek részletes kibontását, tehát minden futamot, többnyire színes kis ábrákkal, tehát hogy milyen színű mezt fog hordani a zsoké. Tartalmazza persze a részletes elemzéseket lovanként lebontva és kibontva. Tartalmazza a tegnapi nap eredményeit, de úgy, hogy benne van az is, ha egy-egy lóra nagyobb összegeket tesznek. Itt óriási összegeket tesznek némelyek, az én 1 fontommal szemben, olvasható, hogy mennyit tettek. Most azért vagyok olyan derűs, mert tegnap az én egy fontos játszásaimmal nagyon szépen helyt álltam, és nyugodtan mentem haza népmesét fordítani, meg cigizni és sétálni.

04:21:57 – 04:33:25 A Sporting Life. Itt van Pat Eddery és a Silver Patriarch, várja mindenki, hogy meglesz a négyezredik győzelem. Ez a tegnapi fő verseny. Ez a ló engem is boldogított azzal, hogy őrajta vesztettem sajnos. Ez nyert. Ő lesz talán az idén a zsoké champion. Itt van a másik esélyes, Frankie Dettori, olasz származású fiú. Most őt 6 napra eltiltották. Ilyenek is vannak. Sok minden van, néha olyanokért tiltják el, hogy a kis társát beszorítja a korlátba. Ő is valami hasonlót csinált a verseny hevében. Ezek a lovak mennek át Írországba. Pilsudski, ez egy nagyon nagy menő. Desert King. Írországban is lesz egy nagy verseny. A franciaországi …….. október elején – Európa legnagyobb versenye –, próbatételeként tekintik a két ló számára. Nem lapozom át az elméleti cikkeket, persze, azért hozzáteszem, hogy itt a mai Saint Leger esélyeit latolgatják. A Silver Patriarch eléggé esélyes. Eléggé… Ne hallgassuk el azért, hogy a mai Saint Leger esélyeit latolgatják az én kedves jó újságíróim. A Silver Patriarch nagyon esélyes őszerintük. Nézzünk oda, itt van egy, ahol meg sem említik. A Stowawayt viszi a Dettori, a Silver Patriarchot az Eddery. Dettori már kétszer nyerte ezt a versenyt, most nyerheti harmadszor. Neki meg az a tét, hogy a négyezredik győzelme egy ilyen nagy versenyben lesz meg vagy sem.

Amikor az ember fogad, ilyenekre is kell gondolni, hogy például tegnap a Pat Eddery háromezer-kilencszázkilencvenkilencnél tartott. Őrült az, aki tegnap őrá fogadott, mert lehetett tudni, hogy a négyezredik győzelmét szeretné eltenni a mai napra. Hogy aztán bejön-e neki vagy sem, azt nem tudjuk. Itt vannak a jövőt kutató cikkek, itt vannak a mai napra vonatkozó dolgozatok. Latolgatják a Pilsudski esélyeit, itt ez a Saint Legerre vonatkozik. Ez a hapsi azt állítja, hogy a Stowaway lesz, aki nyer, de találunk olyat, aki ennek pont az ellenkezőjét… Ó, itt van én City Honours nevű lovam, a Citybe megyünk ugye forgatni, és őt tippeltem tegnap egy fonttal. Szépen bejön, ő nyer, orrhosszal győzött. Lapozgatom át az esélyeket. Az egyik legnagyobb edző, sokszorosan volt mesteredző, champion. Itt például egy sprinter ló – egykilométeres – nagy meglepetésre nyert és Párizsba most kiküldik őt, esélyei vannak. Sajnos ezt a Revoque nevű lovat nem játszottam, az ő képe ki van téve egy újságfotó formájában az én belső előszobaajtómra, úgy szeretem őt, meg jó kép is. Itt jönnek aztán a komoly dolgok. A mai doncasteri verseny. Itt a zsokészínek, ezek a tulajdonosok színei. Itt fel van tüntetve a tulajdonos színe. Mellette az az A, F meg M azt jelenti, hogy hárman is, három szempontból őt tippelik győztesnek. Majd megpróbálom. Kedvenc zsokéim egyike viszi….itt vannak az előversenyek, mígnem elkövetkezik… Itt a lovaknak egyenként ismertetik a legutolsó futameredményeiket. Ezeket is át lehet tanulmányozni. Valakinek esetleg szöget üt a fejébe, hogy a ló tavaly is nyert vagy pedig szereti az ilyen talajt. Ide van írva, hogy milyen talaj. A Gorig, az a talaj. Good to firm – kicsit kemény, tehát egy kicsit több mint jó, nagyon gyors a talaj.

Itt jön a fő verseny, ez a Saint Leger. Ez valami olyat jelent, hogy egy cég patronálja. Mindig itt vannak a patronáló cégek. Patronáló cégek… Pipe, ez valami csőszerelő műhely. Ezek nagyon komoly versenyek. A Class A és a Group 1 azt jelenti, hogy a legfelsőbb osztályban, mert A-tól G-ig vannak az osztályok, a Group 1, az az első csoport. Ezek a versenyek úgynevezett díjak. Tehát itt a lovak nincsenek hendikepelve, a lovak azonos súlyt visznek, legfeljebb a kancák visznek egy vagy másfél kilóval kevesebbet. Itt van a mi barátunk, a Silver Patriarch, őt nagyon tippelik két szembonból is Pat Edderyvel. Stowawayt érdekes módon nem. Egy Vertical Speed nevű lovat naná, ő Franciaországból jön át. Ez az Olivier… ez a francia zsoké champion, egy Daniel… nevű nagy tulajdonos lovát viszi, … az a franciák egyik nagy mesteredzője. Na ugye Doncaster… szétfújja nekem a szél… de a helyzet az, hogy sorra veszi a verseny színhelyeket ez a lap.

Doncasterben azért még nem ér véget a dolog, még 17:15-kor is van egy futam. Night Shot, itt van az én éjszakai lovam. Ezt én megnézem, ki volt a faterja neki, hátha… Itt van Night Shift, itt van, jól megmondtam, és ezt is Dettori viszi, a championjelölt. Nézem, itt még 17:15-kor is van Doncasterben egy verseny, az zárja, az egy tenyészverseny. Itt van Night Shot, Night Shot az esélyesek egyike, nem a legnagyobb favorit, de rögtön gyanút fogok, hogy hátha ennek Night Shift – Éjszakai Műszak a papája. Mit tesz Isten, az. A Dettori viszi, Night Shotot én egy fonttal, helyezéssel meg fogom célozni. Itt az az ábra, hogy kiemelik a szakértőknek a véleményeit, de a Night Shot az nincs bennük, nincs köztük.

Itt van Ra-Ra-Rasputin, de a … ez a legesélyesebb, az 5:2-höz, a Night Shot meg csak 5:1-hez. Aztán a helyzet az, hogy a szép képek engem kevésbé érdekelnek. Itt látható a mai Saint Leger, itt van a Silver Patriarch. Csak azért silver, mert ezüstszínű, szürke ló. A Pat Eddery, itt meg a Stowaway, ők lesznek megint a nagy ellenfelek, ha igaz. Itt részletezik őket. Itt részletezik. Ugye, egyenként itt vannak szépen az esélyek. 33/1-től terjed, Stowaway 3/1, aztán a Silver Patriarch 5/2. Ez azt jelenti, hogy egy fontra kettő és fél fontot ad, ez meg egy fontra harminchármat. Ez a ló nem olyan régen nyert egy versenyt, de félő, hogy három napja futott, hát sok esélye nincs, nem tudom, miért gyötrik. Ami mindig érdekes az embernek, megnézi, hogy mi volt tegnap. Hát mi volt tegnap? Az újság ugye közli az eredményeket. Van itt azért foci is, meg krikett, minden csuda, tenisz.

Ami engem érdekel, az a harmincadik oldal, azt már megnéztem az elején, hogy ott vannak a tegnapi eredmények. Na, mi történt? Ez azért különösen vicces, mert annyit én még csak tudok, hogy én mit játszottam és mit nyertem, 6-7 fontot, azért vagyok ilyen derűs. Itt volt a City Honours nevű lovam. Ő eléggé nagy esélyes volt, de látjuk, ide van írva, Short head, annyival nyert csupán. Szóval orrhosszal nyert. De hogy mi volt erre a lóra megtéve, mi volt megtéve? Tessék nézni, amiket rárámoltak; valaki négyezer fontot felrakott, ötezer font nyereség reményében. Aztán itt vannak, hogy megint 4×500-at valaki. Felrakott ötezer fontot megint, hogy ötezer-ötszázat nyerjen. Ez mind a bukmékereket tette szegényebbé. Szegény bukmékerek, olyan nagyon sajnálni nem tudom őket.

Itt ezen a másikon viszont komoly összegek vesztek el. 3×800. Következő futamot is Favorit nyerte, ráadásul ugyanazzal a zsokéval, John Readdel. Az ember ilyenkor gondolkodik, hogy fog ez kétszer nyerni? Hát ebben az esetben nyert! Őrajta is sok pénz volt, de azért a második helyezetten is rengeteg dohány úszott el. Ezeket mulatva nézem egytől öt fontig terjedő horizontomhoz képest. Itt is Favorit nyert. Tegnap négyszer nyert Favorit. Itt vannak ezek a hatalmas összegek. Részben arab tulajdonosok lovai, részben angol tulajdonosok lovai. Aztán jöttek a nagyobb meglepetések. Volt, aki 25/1-gyel nyert. A Just Bob, ez egy öreg ló. Itt van, nyolc éves. Nyolc éves. Várjál. itt van a Just Bob 25/1-gyel. Majdnem a legesélytelenebb volt. Na, ilyen alapon valaki a Saint Legert is nyerheti így. Aztán itt volt nekem még egy lovam, a Kahal, ezt a kis Dettori vitte, a Frankie Dettori. Ő nem volt a favorit, nem is értem, hogy miért nem. Ezt úgy szokták, az emberek Frankie Dettorit mindig fogadják. Azért nem fogadták őt a Kahallal, én utolsó percben fogadtam őt, és rohantam a kasszához. Mindig azt szoktam mondani, jaj, de utálom azokat, akik utolsó pillanatban rohannak a kasszához. Amikor énrólam volt szó, én is rohantam. Már elindult a verseny, nagyon rendesek voltak, hogy felvették. Ezek mind részletek. Ez a Mamalik nevű ló nem tetszett nekem, Mamalik, Mamaradzó, hagyjuk ezt. Azért nem fogadták a Kahalt, mert ő leégett az utolsó két versenyen. De nagyon sok van benne, olvastam az egyik szakértőnél, és én hittem neki. Hittem neki és jól jártam.

Itt vannak az eredmények. Látszik az, hogy a galoppon mennyivel több a pénz. Több a pénz a galoppban. Ez akadályverseny-pálya. Itt egyik lónál se látjuk, hogy olyan sokat fogadtak volna rájuk, de itt is azért csak-csak megtettek egyikre-másikra. Ez például elbukta. Utolsó előtti akadályon elbukott. Mennyi pénz volt rajta, atyám! 3×800, és ezer font, minden. Hát ez a bukmékereknek volt az aranyeső. A helyzet az, hogy ez a kis táblázat itt az újságírók véleményét mutatja, hogy kiket favorizálnak ők a mai napon. Látjuk itt, hogy a Silver Patriarchot nagyon szeretik, de azért a Verticalt, sőt, még a Windsor… is kapott egy szavazatot. Meglátjuk, hogy mi történik.

Itt vannak a tegnapi eredmények, ennyi ló futott tegnap. Jó sok, feketével azok, akik győztek. Nézzük, hol az én Citym. Itt a City Honours, feketével szépen. Hol a Kahal? Itt a Kahal. Úgyhogy ezeket én megőrzöm jó emlékezetemben, amíg el nem felejtem őket. Természetesen mostantól fogva már a mai versenynapra összpontosítok.