tandori…? nat roid…? tradoni…? MEGHALNI KÉSŐ, ÉLNI TÚL KORÁN
tandori…? nat roid…? tradoni…? – Meghalni késő, élni túl korán – első könyve egy trilógiának, az Egynyári vakjátszmá-nak. Mindhárom kötetnek külön címe van, mindháromnak külön felépítése, mely a másik szerkezetével szinte teljesen megegyezik; például a könyvek mindegyikének hét-hét-hét része van, de a fejezetek, a mottók jellege, a számozás, az idézőjelek a változatosságot szolgálják: olyan kaleidoszkóp, amit még egyszer aligha tud összeállítani az emlékezet. A trilógia – és külön-külön az egyes kötetek – befogadását nagyon könnyíti, hogy nem erőltet az olvasóra semmit: dús, dzsungeles; és a nagy terjedelmet ellensúlyozza az olvasás kötetlensége. A kaleidoszkóp légiessége, felhőjárásos változása, tünékenysége.
Emberi panoptikum is ez így. Valamint: két ember együttélése… különböző fajta létezők együttélése… együttélése a szerzőnek regényével… az elszakadás fájdalma, mely a megírással egyenlő. Én és nem én problémája… ezt már a „szerzőség” hármassága, kérdőjelessége is jelzi.
A látszólagos improvizáció, az „indiai fríz”-szerkezet belső törvényszerűségének rendjévé szilárdul fájdalmasan és derűsen… a csillagos ég és az erkölcsi parancs végül egyé válik… de semmi el nem intéződik. Ez a „vakjátszma” kifejezés lényege: nem látjuk a végét, „csak egy nyár”, amit élünk.
Tandori Dezső
A védőborító a szerző munkája