TANDORI DEZSŐ: A SEMMI KÉZ

Magvető Kiadó (1996)

E kötetben jelent meg Pipike címmel Tandori Ágnes vak madárról szóló írása (113-122. oldal).

„Irodalmi szempontból alighanem lényegtelen, hogy a madarak, a lovak vagy akár a feleség és Tandori »igazi«-e vagy sem. A leírt szöveg akkor is egy egzisztencialista szent történetét meséli el egyes szám első személyben, ha tüzetesebb vizsgálat után egyetlen tény sem maradna a helyén. Tandori életműve regény, s balgaság volna a szemére vetni a személyes szeszélyességet vagy a bezárkózást: a hős az, aki nyíltan, bevallottan, az irodalmi nyilvánosság színe előtt bezárkózik. Tandori az, aki írja a hőst – adott esetben, hiszen kezdettől fogva ez volt számára a feladat, önmagát.”

(Babarczy Eszter)

„Az a változás, amely az un. új prózához köthető, az vele kezdődött. Mindnyájan sokat köszönhetünk neki. Ami pedig az újítások leleményességét és sokféleségét illeti… nos, a saruja szíját megoldani is méltatlanok volnánk.”

(Esterházy Péter)