VADNYUGAT ANTOLÓGIA – HUSZONKÉT ELBESZÉLÉS

Európa Könyvkiadó – Zsebkönyvek (1966)

Válogatta Mesterházi Márton, fordította Bartos Tibor, Donga György, Gergely István András, Sz. Kiss Csaba, Kuklis Iván, László Balázs, Lukácsi Huba, Mesterházi Márton, Nábráczky Béla, Osztovits Levente, Regéczy lászló, Szilágyi Tibor, Tandori Dezső, Valkó Tamás, Zachár Zsófia, Zilahy Judit.

J. E. Steinbeck: A férfiak vezére és Max Brand: Sivatagi bor című elbeszéléseit – huszonnyolc oldalt – Tandori Dezső fordította.

A “vadnyugat” a filléres regények és a filmipar jóvoltából a minden ármányon győzedelmeskedő, daliás, talpig becsületes cowboyok, aranyhajú leányok, pórul járt banditák és postarablók, valamint a szilaj paripák világaként él az olvasók képzeletében. Csak kevesen tudják, hogy ez a világ csupán a képzelet világa: Amerika egy nehéz történelmi korszakának, ridegpásztorok, tehenészek, gulyásbojtárok, aranyásók, telepesek küzdelmes életének romantikus visszfénye. Kötetünkben az igazi “vadnyugatot” kíséreltük meg bemutatni az olvasónak, úgy, ahogyan az az irodalomban tükröződik, kezdve a korabeli, szociográfiai hitelességű feljegyzésekből a “western”, a vadnyugati történet kiemelkedő íróinak – mert például Andy Adamst, Bret Harte-ot, Zane Greyt, Owen Wistert, O. Henryt ugyanúgy írónak kell tekintetünk, mint a kötetünket záró remek elbeszélés íróját, John Steinbecket – legjobb elbeszéléséig.

Az itt közölt írások alapján a vadnyugatról kialakult kép talán nem egészen olyan lesz, mint amilyen eddig élt benne: nem annyira meseszerű, nem lelkük mélyéig aljas gonosztevők és gáncs nélküli lovagok világa – és mégsem fog csalódni. A vadnyugat valósága van olyan izgalmas, mint a költött vadnyugaté: a természet erőivel küzdő és azok fölött diadalmaskodó ember legalább olyan rokonszenves, mint a Stetson-kalapos, lasszóval felszerelt gáncs nélküli lovagé, aki tüzes musztángja hátán, gyöngyházzal kirakott, arannyal kivert “negyvenötös” colttal az oldalán, minden gazság fölött győzedelmeskedik. Néhány elbeszélésünkben persze ez a figura is megjelenik, de mögötte, háttérként, ott van a múlt század Amerikájának komor, kemény valósága: az olvasó figyelemmel kísérheti, hogyan lett a hétköznapok dolgos kisemberéből romantikus mesehős.