William Butler Yeats

Szerkesztette Szentmihályi Szabó Péter. A hatvanegy sor versfordítás Tandori Dezső munkája.

William Butler Yeats nem csak az „ír reneszánsz” irodalmi és politikai mozgalmában kerül az első helyre műveinek értékével és jelentőségével, hanem korszakos szerepet tölt be a XX. századi költészet útjának előkészítésében és meghatározásában is.

„Egyik metaforája szerint – írja róla méltatója, A. G. Stock – az emberiség úgy teremti meg egy civilizáció hagyományát, ahogyan a madár, fészket épít, hogy legyen hol megpihenni, ahol a lélek megkapja a maga táplálékát, ahonnan felrepülhet. De a madár és a lélek akkor van igazán elemében, ha felszáll fészkéről és egyedül szárnyal fel az ég feltérképezetlen mezőire. Így van ez Yeatsszel is. Nem tudott csak önmaga lenni, és nem is lehet megérteni az ír civilizáció nélkül, amely gondolkodásának alapja; de amikor leginkább önmaga, akkor magasan fönn van és egyedül, felemelkedve civilizációjából a magányos élmény ürességébe.” Ennek a nagy, modern költőnek a pályáját rajzolja meg Szentmihályi Szabó Péter könyve.

Válogatta-szerkesztette Ferencz Győző. Hat vers – háromszáznyolcvanegy sor – Tandori Dezső versfordítása.

William Butler Yeats (1865-1939) Nobel-díjas ír költő úgy hozta létre a huszadik századi líra egyik legnagyobb életművét, hogy látszólag a modernista mozgalmak ellenében haladt. Fiatal éveiben alkotó energiáit a modern ír nemzettudat megteremtésének szolgálatába állította. A kelta újjáéledés szellemébe ír tündérmeséket gyűjtött, barátaival megalapította az ír nemzeti színjátszást, verseit az ír mitológiai és népköltészeti hagyományokra építette. Noha aktuálpolitikai verset alig írt, útja törvényszerűen vezetett oda, hogy az Ír Szabadállam megalakulása után szenátor lett a dublini parlamentben.

Ezzel párhuzamosan mélyen érdeklődött a kor divatos eszméi iránt, és tagja volt több teozófiai társaságnak. Már fiatalon felismerte, hogy ha nagyszabású életművet kíván alkotni, akkor egységbe kell foglalnia gondolatait. Saját kozmológiai rendszert és létmodellt dolgozott ki – e tekintetben Miltonra és Blake-re emlékeztet. Ám ahogy rendszere mind bonyolultabbá vált, hangja úgy lett egyre közvetlenebb, érdesebb és egyszerűbb. Elvont létmodelljét mindig konkrét, személyes, gyakran életrajzi tapasztalataira alkalmazta: így teremtette meg azt a költészetet, amely a végső dolgokról a személyes hang hitelével beszél.

Yeats elsősorban korai verseivel hatott a magyar költőkre: Babits, Kosztolányi ezekből fordított le néhányat, később pedig Szabó Lőrincz és Vas István is. 1960-ban megjelent válogatott verseskötetében már érett lírájának összetettebb hangja is megszólalt, a magyar irodalomban mégsem vert erős visszhangot. A Lyra Mundi sorozat kötete teljesen új válogatás, amelyben Yeats számos jelentős verse most jelenik meg először magyarul, több verse pedig új fordításban olvasható. A versek gazdag életrajzi, történelmi és mitológiai utalásrendszerében jegyzetek segítik az eligazodást.