JAJ-KIÁLLÍTÁS
-tömérdek rajz és igen kevés szöveg-
századunk első évtizedének különleges alkotása. De ha akarjuk, laza labirintus, kesze-kusza madárfészek, vagy nagyon is a múlt század szellemének őrzője. 1945-ben vagyunk így, Párizs határában, romterepen. Ahol Albert Langlois clochard magához tér, emlékek nélkül új életet kezd, hajdani azonosságának régi alakjai – feleség, sok ismerős, cimbora – reménytelenül próbálják felébreszteni azt az illetőt, aki valaha volt.
Könyvünk szempontjából itt az a történetben az érdekes, hogy clochard a romhalmazokról szedett színes folyóiratokból képeket vág ki, ragaszt fel kartonra, keretez be, ajándékba viszi azoknak, akiket szeret, de óhajuk szerint nem „veheti” őket.
„Rajzolásnak magam csak csőlakója vagyok, de a válogatás önálló életet kezdett, szeszélyesen gyarapodott… és a többiről: a könyvben. Remélem, együttélésre alkalmas »Akárminek-Akárkinek« bizonyulhat majd az olvasó, a nézegető számára.”
Tandori Dezső
JaJ-kiállítás – mint a cím is jelzi, Tandori Dezső kötete igazi kiállításra hívogat. Furcsa sétát tehetünk a Tandori-világot benépesítő alakok, jelképek, angyalok, madarak, tandoris-graffitik, megfejtésre váró szimbolikus feliratok világában.
A festőkről, írókról, költőkről, régi és újmódi „sztárokról” készített krétarajzok Tandori Dezső művészetének eddig kevesek által ismert részét képezik. A képzőművészet és az irodalom összefonódásának lenyomatai ezek a hol pillanatnyi érzelemrezdülések szülte vázlatok, hol művészien kidolgozott színes krétaportrék. Ezernyi arc, képvers, tablószerű kornyomat elevenedik meg a JaJ-kiállítás „tárlóin”, melyek Tandori örök „celebjeit” öntik immáron nemcsak versbe, hanem a versnek testet adó rajzba is.
A rajzokat versek, jegyzetek, személyes emléktöredékek, napló jellegű lejegyzések tarkítják. A kötetet végiglapozva közelebb kerülhetünk a modern magyar költészet meghatározó alakjainak világához.
A hét ciklusra osztott kötet összességében közel 150 rajzot tartalmaz.
Könyvterv: Máthé Hanga.