A prózafordítás Sári Júlia, a százharminchét soros versbetét-fordítás Tandori Dezső munkája.
Szerb Antal szerint a Nobel-díjas Kipling legjobb regénye a Kim. Mégis több mint száz évet kellett várnunk rá, hogy teljes terjedelmében olvashassuk magyarul.
A Kim olyan regény, amelynek szereplői minden lényegeset tudnak a világról, és éppen ezért jóban is vannak vele. De még szebb, hogy nem csak a földi világgal teremtettek derűs, barátságos viszonyt, hanem az égivel is, sőt önmagukkal is. Ez talán a legtöbb és legnagyszerűbb, amire vágyhat az ember.
Miközben a brit titkosszolgálat borzongatóan izgalmas mesterkedései zajlanak Indiáért és Ázsia belső területeiért, ez a regény felöleli szinte egész India szellemiségét, s a benne zajló életet úgy mutatja föl nekünk, mint a boldogulás legsikerültebb és legtartósabb formáját. Az ebben a világban élőket (minden rendű és rangú embereket, isteneket, szellemeket, állatokat, növényeket, vizeket, hegyeket) önfeledt, olykor szenvedélyes játszótársaknak látjuk, akik soha nem tudnának jobbat elképzelni annál, mint amit éppen csinálnak. India tehát – ezek szerint – maga a Paradicsom, s a mi boldogságunkhoz sem kell több mint jól odafigyelni lakóira, ellesni tőlük életük titkait, s követni példájukat.
Kipling a Kimben (talán akarata ellenére) India himnuszát írta meg. A legértőbb és legszeretetteljesebb könyvet, amit valaha Kelet lakóiról és kultúrájáról Nyugaton írtak. Ha valaki szeretné tudni, hogy Kipling mivel érdemelte ki a Nobel-díjat, olvassa el az ördöngős Kim ifjú életének felemelő történetét.
Sári László
A regény első angol nyelvű kiadását, az író apja, John Lockwood Kipling illusztrálta, az ő munkái láthatók ebben az új magyar kiadásban is. Kipling Mandarlay c. költeménye Tandori Dezső Föld és vadon című műfordítás-gyűjteményében is olvasható. Európa Könyvkiadó 1978.