Samuel Barclay Beckett

Szerkesztette Borbás Mária, fordította Bart István, Kolozsvári Grandpierre Emil, Mihályi Gábor, Osztovits Levente, Szenczei László, Tandori Dezső.

Tandori Dezső fordításában – huszonnégy oldalon – olvashatjuk a Zsarátnok, valamint a Szöveg és Zene című drámákat.

1969-ben Samuel Beckettnek ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat. Az 1906-ban Dublinben született, ír származású szerző, James Joyce egykori titkára, érett férfikorában jelentkezett első drámájával. Pedig 1929-től publikált, esszét, kritikát, verset, fordítást, később regényeket – de 1952-ben született csak meg a Godot-ra várva, ez a kétfelvonásos színmű, amely nemcsak Beckett, hanem a modern európai dráma életében is új korszak kezdetét jelzi.

A Nobel-díj Bizottság szerint Samuel Beckett azért kapta meg a legmagasabb irodalmi kitüntetést, mert az “emberi nyomorúságból magasrendű költészetet” hozott létre. Igen találó jellemzés ez; a “becketti vízió” hiánytalan megjelenítése a Godot csakúgy, mint a húszperces pantomim, vagy a Buster Keatonnek írt némafilm-forgatókönyv. De ez a becketti vízió nem egyértelmű. Reménytelen helyzetekben komikusan esendő figurák csetlenek-botlanak; az elembertelenedett sivár pusztaság közepén bohóctréfák pufognak.
Kötetünk Samuel Beckett valamennyi drámai írását tartalmazza – színpadi műveket, rádiójátékokat, pantomim-jeleneteket, tv-játékot és filmforgatókönyvet.

A kétszázhetvenkét oldal prózafordítás Tandori Dezső munkája.

A Nobel-díjas szerző e korai műve még szabályos regény, fordulatos cselekménnyel, reálisan megformált alakokkal. Mégis megtaláljuk benne a mai Beckett minden jellegzetes tulajdonságát: azoknak a motívumoknak a csíráját, amelyek a későbbi műveket dekadenssé torzítják, és mindazt, amit Beckett erényeként tartunk számon: ragyogó iróniáját és az élettől elszakadt, magányos ember sorsának együtt érző, poétikus ábrázolását. A pusztulás groteszk képsora után a mélyről feltörő fájdalom sötét becketti színei bontakoznak ki:

“Célia a kis tó partján kapta el Mr. Kellyt. A zsinór vége a vizet söpörte már, vad pörgéssel felcsapott még egyszer, majd boldogan eltűnt az alkonyatban. Mr. Kelly ott esett össze Célia karjai közt. Valaki odagördítette a széket, segített elhelyezni benne Mr. Kellyt. Célia széllel szemben küzdötte előre magát a keskeny ösvényen, aztán észak felé fordult, nekivágott a hosszú dombnak. Nem volt rövidebb út haza. Sárga haja arcába hullt. Mr. Kelly vitorlássapkája, mint egy csiga háza, úgy tapadt a koponyájához. Fáradt szíve volt a hajtókar. Célia lehunyta a szemét. Zárunk.”

K. Jakab Antal összeállítása.

S. Beckett verse két változatban olvasható. Poroszkóh címmel ebben a kötetben, Huriszkóp címmel pedig a Tört álmok című antológiában (Kozmosz, 1988, szerkesztette Kabdebó Tamás). Mindkét változat Tandori Dezső fordítása.

Szerkesztette Barkóczi András, fordította Bart István, Feldmár Terézia, Kolozsvári Grandpierre Emil, Osztovics Levente, Romhányi Török Gábor, Tandori Dezső.

Két dráma, a Zsarátnok, valamint a Szöveg és Zene – huszonnégy oldal –  prózafordítás Tandori Dezső munkája.

Az ír-származású, angol és francia nyelven alkotó író, költő, drámaíró, esszéista (1906-1989) pályáját versekkel kezdte, majd a harmincas években elbeszélésekkel és regényekkel folytatta. Jelentős regénytrilógiája után (Molloy; Malone meghal; A megnevezhetetlen) nevét klasszikussá vált abszurd drámája, a Godot-ra várva (1952) tette világhírűvé. Későbbi drámái közül A játszma vége és az Ó, azok a szép napok! még hagyományosan színműszerű, de később már csak néhány perces jeleneteket, némajátékokat írt. 1969-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. A magyarul 1970-ben megjelent – színpadi műveket, rádiójátékokat, pantomimjeleneteket, tv-játékot és filmforgatókönyvet – tartalmazó drámakötet anyagát kiegészítettük az azóta keletkezett, valamint az író hagyatékából előkerült írásokkal.

A kétszázkilencven oldal prózafordítás és a három oldal bevezető Tandori Dezső munkája.

„A regényben az az abszurd jelleg, hogy a kalandregény »ki van lassítva« nagyító alá van téve. Alig történik valami, de az aztán mind hátborzongatóan rémes. Torz a szépséges szerelem, vagy ha nem, hát Murphy teszi azzá. Feszengetően megmerevíti az eseményrészleteket, s hogyan is ne? Vigyorgunk ma már, ahogy át akarja szellemíteni magát, menekülve (sovány) testével a középkori legendafigurák világába, odakötözve magát a hintaszékhez, ebben ringva, szinte egy üres térben.

Szerelmes is itt lesz. (Egy kedves utcalányba, akinek egy nyomorék nagyapja van.) Így őriz kutyát az ír smragdgyep után a londoni Hyde Park kicsit koszvadtabb világában. A kutya ronda viselkedésű. Az utána kutyaként loholó magánnyomozó, sliffentyű, fullajtár meg odahaza, ír földön hagyott, makacskodó hölgye megbízásából követi. A hölgy ugyanakkor… de ne mondjuk el a cselekményt.”

Tandori Dezső

A világirodalom gyöngyszemei, válogatta, szerkesztette Kabdebó Tamás.

A kötet fordítói: Áprily Lajos, Bendes Rita, Fodor András, Forgács Rezső, Gergely Ágnes, Gömöri György, Györgyei Klára, Határ Győző, Horváth Elemér, Illyés Gyula, Kabdebó Tamás, Képes Géza, Képes Júlia, Kiss Zsuzsa, Kosztolányi Dezső, Lázár Júlia, Mózsi Ferenc, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Sárközi Mátyás, Szabó Lőrinc, Tandori Dezső, Tábor Eszter, Tokai András, Tótfalusi István, Vas István, Weöres Sándor.

Ötvenöt vers, kétezer-egyszáznegyvennégy sor versfordítás Tandori Dezső munkája.

“Keveset tudunk egymásról, s amit tudunk, azt is jobbára harmadkézből. Ha már idevetett a sors, Európa nyugati szélére, utánajárok, úgy véltem, milyen is ez az ír költészet. Innen, egy ír egyetem berkeiből nézve, részben könyvektől körülbástyázva, melyekben hemzsegnek a versek, részben kiruccanva innen előadások, költői estek színterére, majd elbújva ismét dublini és Kildre megyei kocsmák zugaiba, úgy tűnik, mintha e smaragd szigeten még szaporábban nőnének a lírikusok, mint szép hazánkban. A bár, mint foglalkozás, történelmileg a harmadiktól a tizenhatodik századig jelentős szerepet töltött be Írországban. Az ír költő történelmi tudata legalább olyan erős, mint a magyar poétáé. E sziget, írásokban rögzített forradalmak és kényszerű meghódolások. Sehol ennyi babona, szellem és kísértethit, hiedelem, vélt csoda, mozgó Szűzanya-szobor, mint Írföldön” – írja a Dublinban élő Kabdebó Tamás, a kötet válogatója és szerkesztője, az első magyar nyelvű, az ír költészetet a kezdetektől napjainkig bemutató gyűjteményéről.