KIS CSUKÁK

Ab Ovo Kiadó (1998)

A százötvenkét oldalas kötetet Tandori Dezső fordította.

igen, eljött hát heinz mind az óhajokkal és követelésekkel, amilyenek már csak egy ilyen heinzcel járnak.
az anyu elment moziba, a heinz belép, és a farka már lódul is, neki brigittének.
brigitte heinznek körfarkat kívánna, azzal heinznek biztos lenne baja elég. így most brigittének van baja elég.
brigittének eszébe se jut azért, hogy azt mondja, hagyjál engem békén.
brigitte tudja, sok nő akad, aki egy idegen jövőt, az övét, brigittéét szívesen magának kaparintaná meg.
ezért brigitte inkább benne van, hogy heinz farka benne legyen, benne, aki a heinztestnek így mintegy a folytatása.

KÉJ

Ab Ovo Kiadó (2005)

A kétszázhuszonkettő oldal prózafordítás Tandori Dezső munkája.

A Nobel-díjas írónő antipornográfiának tekinti regényét, amelyben „minden a nyelvben történik és nem a tartalomban. Az alaphelyzet nem ritkaság, csak a végletekig kiélezett.” Jelinek elképesztő, vad nyerseséggel írja le, hogy a gazdag papírgyárosnak két egymással szerves összefüggésben lévő dolog a lételeme, a hatalom és a szex, de a sorrend akár fordított is lehetne. Ennek a férfinak valamilyen módon mindenki a rabszolgája: a munkásai, a neje, de még a gyereke is.

A könyv csupa gúny, csupa kemény bírálat széteső (szétesett?) világunkról, fogyasztói társadalmunkról, elsekélyesedett emberi (emberi?) kapcsolatainkról. A mondatok tele vannak érzékiséggel, amit Tandori Dezső páratlanul leleményes átültetése kitűnően visszaad.

Higgye el, kedves Olvasó, mire Ön a tízedik oldalra ér, kétsége sem lesz afelől, hogy a szereplők összes cselekedete, az autóvezetéstől a mosogatásig, merő KÉJ.

EGY SPORTDARAB

Ab Ovo Kiadó (2006)

A száznegyvenöt oldalas kötetet Tandori Dezső fordította.

„Repültek üvegek, dobozok, kalapok, sapkák, kezek, estek testek, ezek a szívnek mind jól is estek. Karácsonyi dalok zengedeztek, holott hol volt ott karácsony. Már ugyan ki vert volna agyon, fojtott volna meg, netán, puszta kézzel, személyesen hat embert? Senki, mondtam volna még pár éve. Ma már tudom: közülünk sokan, mert bizonytalan ugyan, sokan íróasztal mellőli tettesek csak ilyenkor, de bizony ott az a szempont, hogy inkább szemet hunytak, elszundítottak, nem léptek életbe v. hivatalba az íróasztali őrhelyen, nem hívtak egy adott telefonszámot, jobb meggyőződésükről aláírásukkal vagy tiltakozó közleményük megírásával nem adtak számot.”

Jelinek „sportkönyvet” írt, mert a sportban látja a háború modern formáját. A sportban is, akárcsak a háborúban a trófeáért harcolnak, kitüntetéseket osztogatnak, győzelmek és vereségek váltják egymást. Erőszak, taktikázás s a beszédek meggyőző ereje csakúgy a sport sajátja, mint a háborúé. Mindkettő tömegeket mozgósít, értékrendeket formál át, eszményképei, hősei és áldozatai vannak. Senki nem maradhat ki a történésekből.

A Nobel-díjas Elfriede Jelinek könyve zűrzavaros világunkról sohasem volt annyira aktuális, mint ma.